Öreggé és beteggé tesznek: az oxidativ stressz és az elsavasodás
Az oxidatív, vagy más néven oxidációs stressz a testünkben lezajló természetes, mégis káros kémiai folyamat. Az orvostudományi kutatások középpontjában egyre gyakrabban állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek és az öregedés is. Ezen vizsgálatok során merült fel többször az oxidatív stressz káros hatása a szervezetünkre.
Mit is jelent pontosan az oxidatív stressz?
Amikor levegőt veszünk, oxigénmolekulák kerülnek a szervezetünkbe, reakcióba lépnek a sejtjeinkkel és energiát termelnek. Idáig jó nekünk. A folyamat melléktermékeként viszont szabadgyökök keletkeznek, azaz olyan atomok, melyeknek páratlan az elektronszáma, és annak érdekében, hogy elektront szerezzenek maguknak, a testünk ép sejtjeitől veszik el azt, károsítva a sejteket.
De nem kell aggódni, hiszen testünkben alapvetően van erre egy védekező antioxidáns rendszer, amely képes arra, hogy semlegesítse a szabadgyököket. Az antioxidánsok olyan molekulák, amelyek úgy tudják átadni a szabadgyököknek az elektront, hogy közben ők maguk nem válnak instabillá. Viszont ha felborul a szabadgyökök és antioxidánsok egyensúlya, akkor egy roncsoló kémiai folyamat alakul ki, ami számos betegség kiváltó oka lehet. Az antioxidánsok a szabadgyökökkel történő reakció során oxidálódnak, míg a gyökök redukálódnak, ezért is hívják a folyamatot oxidációs stressznek.
Mitől borul fel az antioxidánsok és a szabadgyökök egyensúlya?
A harmóniát külső és belső tényezők is befolyásolhatják. A külső tényezők közé sorolhatjuk például a környezetszennyező anyagokat, a szmogot, a nehézfém-szennyezést[a], a cigarettafüstöt, az alkoholt, az UV sugárzást illetve a helytelen táplálkozási szokásokat is. Belső tényező lehet egy genetikai elváltozás, vagy akár egy komolyabb fizikai terhelés (például egy maraton lefutása), vagy a stressz. Ezen hatások vagy fokozzák a szabadgyökök termelését, vagy pedig csökkentik a szervezetben az antioxidánsokat.
Milyen káros hatása van az oxidatív stressznek?
A dolog elég bonyolult: a normális működés során, mikor egyensúlyban vannak, akkor a szabadgyökök hozzá is járulhatnak a szervezet egészséges működéséhez, ugyanis segítenek legyőzni a kórokozókat, amelyek fertőzéses megbetegedéseket okozhatnak.
A szabadgyökök számának kóros megnövekedése viszont már baj: kárt tudnak tenni a zsírszövetekben, a DNS láncban és a szervezet fehérjéiben is, ezáltal idővel betegségeket okozhatnak. Ilyen például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, sclerosis multiplex, olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór.
Ha ez még nem lenne elég, a szabadgyökök elszaporodása az öregedéshez is hozzájárul, vagyis rengeteg okunk van odafigyelni arra, hogy szervezetünkben ne boruljon fel az egyensúly.
Mit tehet a szabadgyökök elszaporodása ellen?
Természetesen az odafigyelés a kulcs. 3 fontos dolog van, amivel maga is tehet az egészségéért:
1. Figyeljen oda, hogy egészséges táplálkozással megfelelő mennyiségű antioxidánst vigyen be a szervezetébe
2. Amennyire lehet, kerülje el azokat a külső tényezőket, amelyek fokozni tudják a szabadgyökök termelődését, mint például az egészségtelen környezet, vagy a dohányzás
3. A szabadgyökök leküzdésében segíthet még egy egészen új találmány, a hidrogénes víz fogyasztása. A hidrogén ugyanis a legerősebb antioxidáns, így ez tudja leginkább elősegíteni szervezetünkben a méregtelenítő folyamatokat. (Erről még fogunk írni később részletesen.)
Természetesen nem kell lemondani a következő futóversenyről, de oda kell figyelni a megfelelő antioxidáns-utánpótlásra. Az oxidatív stressz és a szabadgyökök termelődése ugyanis teljesen természetes folyamatok, de ha felborul a szervezetben az egyensúly, az már cseppet sem egészséges!
Következő cikkünkben ezzel fogunk alaposabban foglalkozni, leírjuk, pontosan hogyan is alakul ki az oxidatív stressz.